A MODERN ÓVODA TEVÉKENYSÉGRENDSZERE
Az óvodában a gyermekek nevelése tevékenységek keretében történik.
A gyermek leginkább, legmélyebben abból tanul, amit ő maga is kipróbálhat, amibe ő tevékenyen részt vehet.
A tevékenységek végzése közben:
- tapasztalatokat szerez
- ok-okozati összefüggéseket fedez fel
- megismeri a tárgyak eszközök fizikai jellemzőit
- lehetősége van újra és újra megismételni a folyamatot, melyekkel bővül tapasztalattára
- A kíváncsisága folyamatosan fokozódik, mely növeli elkötelezettségét a tevékenység végig vitelében
- Fejlődik feladattudata, szabálytudata, feszültségek elviselésének képessége.
- Folyamatosan fejlődik, mely változást hoz személyiségében.
Az óvodai nevelés során megjelenő tevékenységek:
A kisgyermekkor legfontosabb, és legfejlesztőbb tevékenysége a szabad gyermeki JÁTÉK. Leginkább ezzel vagyunk képesek hatni a gyermekek személyiségfejlődésére, hiszen amit a gyermek leginkább szeret, azt végzi legszívesebben.
A pedagógusok tudatosan alkalmazzák a játék két fő formáját a szabad és a szervezett játékot az iskolai beváláshoz szükséges képességek fejlesztése érdekében.
A szabad játéknak van túlsúlya ebben az életkorban minden más tevékenységgel szemben, hiszen ez hat leginkább az értelmi, a társas és mozgásos képességstruktúrákra.
A szervezett játéknál a pedagógus tudatos jelenléte biztosítja az alkotó fantázia kibontakozását, a személyiségjegyek, tulajdonságok, képességek fejlődésének lehetőségét.
MOZGÁS : A gyermekek által végzett szabad mozgásformák, és pedagógusok által szervezett mozgásos tevékenységek együtt segítik elő a gyermekek hatékony mozgásfejlődését. Intézményünkben a nevelők törekednek arra, hogy az optimális feltételeket biztosítsák az egyéni szükségleteket, és képességeket figyelembe véve minden gyermek számára. A tornaszobánk, a nagyméretű udvarunk, a műfüves sportpályánk, a dombunk mind - mind ezt a célt támogatják.
VERSELÉS-MESÉLÉS A versek és mesék hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, és anyanyelvi neveléséhez. Hatékonyan alakítják az óvodás gyermek szemléletmódját, értékrendjét, világképét.
ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC Az együttes éneklés, zenélés örömet nyújt a gyermeknek, felélénkíti zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát.
RAJZOLÁS FESTÉS MINTÁZÁS KÉZIMUNKA A gyermek nem csupán kipróbálhatja magát az ábrázolás különböző fajtáiban, hanem lehetőséget kap megismerkedni műalkotásokkal, esztétikus tárgyi környezettel, nemzeti szimbólumokkal.
KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE A nevelők fontosnak tartják, hogy megismertessék a gyermekeket a környezettel, s ez által olyan tapasztalatok birtokába jutassák őket, melyek segítik a világban történő eligazodásban, tájékozódásban. Itt ismerhetik meg leginkább a néphagyományokat, a közösséghez való tartozás élményét, melynek segítségével pozitív érzelmi viszonya alakul ki a valósággal, a természettel, az emberi alkotásokkal, megérti azokat, így nyitottá válik azok megvédésére, megőrzésére.
SZEMÉLYES ÉLETVITEL –ÖNELLÁTÁS A munka jellegű tevékenységek fontos eszközei a nevelésnek, legyen az saját személyével kapcsolatos, vagy éppen a közösségért végzett tevékenység.